Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010. telói avagy a kircsi érintő kérpernyők

2010.01.11

A különböző tesztekben, írásokban gyakran előfordulnak az érintőképernyőkkel kapcsolatban olyan kifejezések, amik a laikusok számára épphogy, vagy éppen egyáltalán nem érthetők. Ilyenek elsősorban a rezisztív és kapacitív kifejezések és persze a mulitouch, amit az iPhone óta mondogatunk gyakran.

 
És tényleg az iPhone tehet mindenről. Vele lett ekkora felhajtás az érintőképernyő körül, pedig aki kicsit is benne van a mobilkészülékek, vagy akár a szórakoztatóelektronika világában az tudja, hogy a mobilok tulajdonképpen csak learatják azokat a babérokat, amit az ős öreg PDA-k érdemelnének meg.
 
 
És még az sem igaz, ha azt mondjuk, hogy minden az LG Prada megjelenésével kezdődött – bár az vitathatatlan, hogy vele indult meg a nagy boom az érintős modellek piacán. Voltak itt már korábban is érintőképernyős készülékek: ott van például a Motorola Accompli 008, ami 2002-ben (!) jelent meg és van egy ismerősöm, akinek a mai napig van. Működik, magyar menüs, kiváló állapotban. Igaz, hogy amikor megszólal, akkor mindenki menekül, mert olyan iszonyatos minőségű és frekvenciájú csengőhangjai vannak:-).


 
Az érintőképernyő azonban még ennél is régebbi találmány: az első kísérletek már az 1960-as évek második felében megkezdődtek, amiket egyébként cégek és oktatási intézmények közösen vittek. Aztán 1972-ben kézzelfogható eredménye is lett a fejlesztéseknek. Ez egy számítógép által vezérelt oktatási terminál volt, ami az úgynevezett PLATO projekt keretein belül született meg. Innentől kezdve az érintés alapú képernyők egyre csak terjedtek – elsősorban a kioszkokban, vagyis a turizmussal összefüggő, illetve a különböző kereskedelmi célú terminálokban, vagy készpénz automatákban.
 
Körülbelül ebben a korban jelentek meg az első olyan PDA-k, amelyeknél egy ceruza használatával lehetett kezelgetni a készülék grafikus felületét. Ezeknek a kütyüknek köszönhetően az érintőképernyők nagyon gyorsan el kezdtek terjedni, és a kommunikációs eszközökön túl megjelentek a hordozható játékkonzolokban, telefonokban is, elfogadottá téve így az érintés alapú vezérlést, mint lehetőséget.
 
 
 
Ezek között volt a HP-150 elnevezésű eszköz, ami felfogható a világ első, érintőképernyős számítógépének. Persze csak bizonyos megszorításokkal nevezhető érintőképernyőnek, hiszen „mindössze” annyiról van szó, hogy a 9 colos Sony monitort ellátták infravörös érzékelőkkel, ami minden, át nem látszó tárgyat érzékelt, ami a felületénél mozgott, illetve megjelent.
 
Ebben az időben ezek a technológiák még csak arra voltak képesek, hogy egyszerre csak egy érintést érzékeljen és még az is odébb volt, hogy esetleg az érintés erősségének fokozatát megkülönböztesse. Mára azonban már kifejlődött az érintést egyszerre több ponton érzékelő, azaz multitouch rendszerek, ami – ahogy korábban is írtam – az iPhone kapcsán lett igazán ismert és népszerű.
 
 
Ericsson R380
 
Az érintőképernyő a kezdeti időkben a nehéziparban volt elterjedt, illetve minden olyan helyszínen, helyen (múzeumi kiállítótermek), ahol a billentyűzet, vagy egér elhelyezésére nem volt lehetőség.
 
Miközben írtam ezt a bejegyzést, folyamatosan ott mocorgott a kérdés: melyik volt a világ első, érintőképernyős mobiltelefonja? Tehát nem PDA, vagy otthoni, vezetékes készülék, hanem az, amellyel mobil telefonálni lehetett. A fórumokat, adatlapokat bújva a korábban említett Motorola Accompli-n kívül az Ericsson R380 merült fel, hiszen ez a modellt 2000-ben jelent meg.
 
 
IBM Simon
 
De ezt is bőven lepipálja a Bell South készüléke, az IBM Simon, ami írd és mondd: 1994-ben jelent meg és került forgalomba. Úgy néz ki, mint egy nagy tégla és jól láthatóan nincs rajta billentyűzet, hanem egy hatalmas érintő kijelző. Egy nagyon kezdetleges megoldásról volt szó, drága is volt veszettül, és nem is bírta két évnél tovább, hiszen nem lehetett sikeres ezekkel a paraméterekkel. De korát megelőzte, hiszen voltak érintőképernyős eszközök már akkoriban is, de mobilhálózatban telefonálni csak ezzel lehetett.
 
 

 

Profilkép




Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>